Gondolatok I.

Az imént ''leszakadt'' az ég. Imádom!
Ilyenkor 3 dolgot szeretek csinálni:
Imádkozni
Szeretkezni
Aludni


Jelenleg ezek közül kettőre van esélyem :)

Előkészületek

Álmomban nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz megszervezni egy jótékonysági koncertet. ( Naív vagyok? )
Az ember azt hinné hogy a legnehezebb dolog, az együttesek beszervezése. Hát nem! Az ment a legkönnyebben :o Már két "együttesem" van!
A járulékos dolgok megszervezése, na, az a kemény dió.
Nagyon sok jó tanácsot kaptam, magától az egyik együttestől (neveket még nem említek), hogyan és merre induljak el. Mivel koncert lesz, ráadásul jótékonysági, ez már nem mehet "feketén", hivatalossá kell tenni: szerzői jogdíj, előadók, a számok címei, helyszín, időpont, stb. Gondoskodni kell a helyszínről (mondjuk ennyit magamtól is tudtam, de itt kimerült a tudásom :D), a technikai háttérről,stb. stb. stb. (Igaznak látom a mondást: Minél okosabb valaki, annál hülyébb lesz.)
Természetesen nem beszélve ezek anyagi hátteréről. Ha már itt tartunk, nem ártana egy szponzor sem... Nos, itt tartok most :D
Na jó, nem olyan borzasztó, elvileg a hely s ami vele jár menni fog és nem akarom elkiabálni, de a szponzor-ügyben is tettem lépéseket: már számokat várnak tőlem, azaz összeget.
Felkészítettek, legyek alapos, sok buktató és nehézség vár rám, de ne adjam fel. Nem is akarom. Viszont szükségem van egy segítőre, aki csinált már hasonlót. Vele még nem beszéltem, de már megvan a célszemély. Azon gondolkoztam, ha már ennyi "munka" van vele, akkor valami nagyot kellene durrantani...
Az egészbe az a jó, hogy olyan nagy békesség van bennem az ÜGY iránt és érzem hogy nagyon jól fog elsülni minden.
Szorítsatok!!!

Pajor Tamás - Vége van

Egy nagyon régi,emlékezetes, életemet nagy részben megváltoztató napra emlékeztető szám, melyet azóta is nagyon szeretek.

''Csendélet''

Jól vagyunk! :)

Anyunak jól sikerült a műtét, rendben ment minden, és Mackóm is meggyógyult! Hatalmas kő esett le a szívemről! Milyen jó dolog ha az ember megtanulja megbecsülni az egészséget.. Ugye?


Annyira megnyugodtam,hogy nem kis dologba vetettem bele magam: Jótékonysági koncertet szervezek,egy szívemhez nagyon közel álló Alapítványnak,mely a Ewing sarcómás gyerekeket támogatja. Izgulok nagyon! Sok jó tanácsot és ötletet kaptam, igyekszem a legjobbat kihozni belőle. Majd folyt...

"Szigorú ágyúgolyó üvegszekrényben"

Igen,igen, tudom, régen nem írtam s le vagyok maradva :)

Megvolt az idei ovis farsang is, ami Mackónak külön örömöt is okozott, a képek önmagukért beszélnek: eljött az édesapja is megnézni.
Most nem voltam túl kreatív, egyszerűbbnek tűnt ruhát bérelni. Nagyon cuki volt rajta, csak a tigris feje volt picit nagy rá , a feneke piszok jó volt benne :))

Március vége már nem sikerült olyan jól belemásztunk egy csúnya mandula-gyulladásba. 2 hétig voltam itthon vele táppénzen, nehezen gyógyult ki belőle s mint egy hétre rá kiderült, nem is szövődménymentesen. Egyik napról a másikra (pontosabban egyik óráról a másikra) Mackó lesántult. Majd frászt kaptam, rohantam be vele a munkahelyemre megmutatni egy traumatológusnak, hátha rosszul lépett, ilyesmi. Nem találtak semmit. Kizárásos alapon kiderült mi okozta: rámehetett az csípőizületére a vírus. Egy hét kőkemény szigorú ágynyugalom üvegbepisiléssel, fekvéssel. Igen, ez adta a bejegyzés címét... :) Ixchel név alatt futó sógorném és drága fiam félrehallásával :D
Nem sírom vissza azt a hetet, az biztos. Mackó igazi hősként viselte és az összes kalapom megemelném kitartása és leleményessége előtt, amivel kibírta ezt az ágyhozláncolást.
Mivel az étkezések kapcsán volt csak szabad felülnie, rájött hogyan fordíthatja ezt a maga hasznára: sokszor kívánt enni, keveset. Mondhatni óránként megéhezett vagy megszomjazott :)
Igyekeztem kreatív lenni és hasznosan eltölteni az időt vele az ágyban, kihasználva hogy együtt lehetünk huzamosabb ideig. Elmondhatom hogy még ki is pihentem az elmúlt hetek/hónapok fáradalmait. Ezt a kollégáim is észrevették mikor visszamentem dolgozni a héten.
Kétnaponta jártunk a kórházba az ortopédiára, átvészeltük a vérvételt s a röntgen vizsgálatot. Komolyan aggódtam, mert a levegőbe lógott a befekvés lehetősége is.
Hála Istennek sikerült kigyógyulni belőle s elhatároztam hogy megelőzvén a következő szövődmény lehetőségét, elviszem a napokban gégészetre góckutatásra.

Gyerekszáj 1

"-Anya! Te ilyen finomat tudsz főzni??? Hááááát, Te egy igazi ANYA vagy... "

Hospice

Egyre erősebben érlelődik bennem a gondolat, hogy belépek Hospice Alapítvány tagjai közé.

Nem tudom még azon belül milyen lehetőségeim lesznek, de biztos megtalálom a helyem, ott is.

Volt szerencsém megismerkedni valamennyire a munkájukkal (beteglátogató team) és kaptam bizonyos utalásokat is, szükség lenne rám.

Mindig is éreztem, tudtam, Istennek velem is van terve, ami nem merül ki egy "átlagos" nővéri elhivatottságban. Pár éve már biztosan tudom, mi ez a terv lényege, még ha csak lassan is, de kibontakozóban van. A Hospice lenne a következő lépcsőfok (?) és ha felvesznek, ebben 100%-ig biztos leszek.