Öcsi

2009. december 1., kedd

Bizonytalanság I.

Volt egyszer egy kis Hős katona...
Évekig járta a harcmezőket, gyenge volt és fáradt,tele sebekkel, de szíve tele reménységgel. Eleinte hitte hogy felépül és túléli a háborút. Ahogy telt az idő érezte talán nem így lesz...
Ha tudta volna mi lesz harcolt volna?
Kinek van joga eldönteni, megfoszthatja e a reménytől?
Kinek van joga a szemébe nézni és azt mondani: veszíteni fog?
Kinek van szíve... a saját fiának/testvérének megmondani.

1 megjegyzés:

  1. A kis katona olyan bátran küzdött, hogy nem hittük el, hogy nem áll mellé végül a hadiszerencse. Megérdemelte volna. (Hacsak nem jutott egy jobb világba, mint a miénk.)

    VálaszTörlés