Vegyes saláta

Ismét azzal kezdem, rég írtam.
Vagy kedvem nem volt hozzá,vagy időm.

Történt jó is, rossz is. Biztos a felét kihagyom, de nem baj.

Mackó október 29-én betöltötte a 6. életévét. :)
Sajnos a szülinapja nem úgy sikerült, ahogyan azt elterveztem. Szerettem volna első szülinapi buliját megvalósítani. Egy csúnya megfázás meghiúsította. El akartam halasztani egy héttel, de ismét ráhúzódott a csípő izületére a gyulladás s ez ágyhoz kötötte. Szeretnék utánajárni ennek a dolognak, holnap (azaz ma) megyünk egy gyerek ortopédushoz.
Nyár közepén elkezdett dadogni a lelkem, úgyhogy egy héten egyszer gyerek pszichológushoz is járunk.
Március óta nem vitte el az apja, valószínű ez lehet a háttérben, majd kiderül ha vége a diagnosztikus felmérésnek. Ez a dadogás elmúlik s időnként előjön nála. Főleg stresszhelyzetben, ha nagyon izgul valamiért. Drága kincsem, fáj a szívem mikor látom hogy küszködik ilyenkor egy egy szóval. Úgy teszek mint ha nem venném észre, vagy én fejezem be amit mondani szeretne.
Ezeket a dolgokat leszámítva, jól vagyunk. Irtó sokat nőtt ezen a nyáron is, lehet lassan tényleg lehagy :)
Imádok vele beszélgetni, nem semmi a logikája. Sokat tanulunk egymástól és ez tök jó.


Anyuék is jól vannak, hála Istennek. Anyu szépen felgyógyult a betegségéből.


Én is jól vagyok. Párkapcsolaton még csak nem is gondolkodom, most jól érzem magam így ahogy vagyok. Mondhatni, semmi szükségem rá hogy megzavarja valaki a lelki békémet. A bizalomról nem is beszélve.

Most nem írok többet.
Ha elolvastál s van még egy kis időd, megkérlek szépen, gyújts egy gyertyát öcsimért a fenti linkre kattintva (gyertya). Ma van a második évfordulója hogy az angyalokhoz költözött...

Gyerekszáj 4.

'' -Anya! Miből készül a karácsonyfa?

- Fenyőfából.

- És az én új ágyam miből készült? Sodrófából? ''

Gyerekszáj 3

'' Válasszuk ki Krisztinek (babysitter) a legrondább virágot... ''

Gyerekszáj 2.

- Én a felnőtt lányokat szeretem...

- Ugyan miért?


- Mert azok mindig azt csinálják amit szeret a gyerek.

- (Elfojtott röhögés) És a gyerek lányok?


- Á, azok csak folyton csókolgatnak és így nem tudok focizni...

Esküvő

Május 28-án volt Apu és Márti egyházi esküvője. 31 évvel a polgári esküvőjük után.
Életemben nem voltam még ilyen meghitt és gyönyörű esküvőn... Nem akarok közhelyeket használni és túl érzelgős lenni, de könnybe lábadtak a szemeim. Nem volt olyan "fényes" és "mesébe illő", hanem egyszerű volt és SZÉP. Nem volt tele a templom , mégis úgy éreztem rengeteg a szeretet. "Vágni" lehetett. Megható volt látni, ahogy Apu elsétált az oltár elé Edit karjába kapaszkodva szinte, utánuk Márti, bátyám oldalán. Imádtam Őket :) Külön meghatott hogy a húgunk és a férje kísérte zenével a szertartást. Nem tudom, vagy talán nem is akarom leírni az érzéseket, amik elfogtak s fojtogatták a torkom. Kívánok nekik még legalább ennyi együtt töltött évet, szeretetben, egészségben.

Gondolatok I.

Az imént ''leszakadt'' az ég. Imádom!
Ilyenkor 3 dolgot szeretek csinálni:
Imádkozni
Szeretkezni
Aludni


Jelenleg ezek közül kettőre van esélyem :)

Előkészületek

Álmomban nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz megszervezni egy jótékonysági koncertet. ( Naív vagyok? )
Az ember azt hinné hogy a legnehezebb dolog, az együttesek beszervezése. Hát nem! Az ment a legkönnyebben :o Már két "együttesem" van!
A járulékos dolgok megszervezése, na, az a kemény dió.
Nagyon sok jó tanácsot kaptam, magától az egyik együttestől (neveket még nem említek), hogyan és merre induljak el. Mivel koncert lesz, ráadásul jótékonysági, ez már nem mehet "feketén", hivatalossá kell tenni: szerzői jogdíj, előadók, a számok címei, helyszín, időpont, stb. Gondoskodni kell a helyszínről (mondjuk ennyit magamtól is tudtam, de itt kimerült a tudásom :D), a technikai háttérről,stb. stb. stb. (Igaznak látom a mondást: Minél okosabb valaki, annál hülyébb lesz.)
Természetesen nem beszélve ezek anyagi hátteréről. Ha már itt tartunk, nem ártana egy szponzor sem... Nos, itt tartok most :D
Na jó, nem olyan borzasztó, elvileg a hely s ami vele jár menni fog és nem akarom elkiabálni, de a szponzor-ügyben is tettem lépéseket: már számokat várnak tőlem, azaz összeget.
Felkészítettek, legyek alapos, sok buktató és nehézség vár rám, de ne adjam fel. Nem is akarom. Viszont szükségem van egy segítőre, aki csinált már hasonlót. Vele még nem beszéltem, de már megvan a célszemély. Azon gondolkoztam, ha már ennyi "munka" van vele, akkor valami nagyot kellene durrantani...
Az egészbe az a jó, hogy olyan nagy békesség van bennem az ÜGY iránt és érzem hogy nagyon jól fog elsülni minden.
Szorítsatok!!!

Pajor Tamás - Vége van

Egy nagyon régi,emlékezetes, életemet nagy részben megváltoztató napra emlékeztető szám, melyet azóta is nagyon szeretek.

''Csendélet''

Jól vagyunk! :)

Anyunak jól sikerült a műtét, rendben ment minden, és Mackóm is meggyógyult! Hatalmas kő esett le a szívemről! Milyen jó dolog ha az ember megtanulja megbecsülni az egészséget.. Ugye?


Annyira megnyugodtam,hogy nem kis dologba vetettem bele magam: Jótékonysági koncertet szervezek,egy szívemhez nagyon közel álló Alapítványnak,mely a Ewing sarcómás gyerekeket támogatja. Izgulok nagyon! Sok jó tanácsot és ötletet kaptam, igyekszem a legjobbat kihozni belőle. Majd folyt...

"Szigorú ágyúgolyó üvegszekrényben"

Igen,igen, tudom, régen nem írtam s le vagyok maradva :)

Megvolt az idei ovis farsang is, ami Mackónak külön örömöt is okozott, a képek önmagukért beszélnek: eljött az édesapja is megnézni.
Most nem voltam túl kreatív, egyszerűbbnek tűnt ruhát bérelni. Nagyon cuki volt rajta, csak a tigris feje volt picit nagy rá , a feneke piszok jó volt benne :))

Március vége már nem sikerült olyan jól belemásztunk egy csúnya mandula-gyulladásba. 2 hétig voltam itthon vele táppénzen, nehezen gyógyult ki belőle s mint egy hétre rá kiderült, nem is szövődménymentesen. Egyik napról a másikra (pontosabban egyik óráról a másikra) Mackó lesántult. Majd frászt kaptam, rohantam be vele a munkahelyemre megmutatni egy traumatológusnak, hátha rosszul lépett, ilyesmi. Nem találtak semmit. Kizárásos alapon kiderült mi okozta: rámehetett az csípőizületére a vírus. Egy hét kőkemény szigorú ágynyugalom üvegbepisiléssel, fekvéssel. Igen, ez adta a bejegyzés címét... :) Ixchel név alatt futó sógorném és drága fiam félrehallásával :D
Nem sírom vissza azt a hetet, az biztos. Mackó igazi hősként viselte és az összes kalapom megemelném kitartása és leleményessége előtt, amivel kibírta ezt az ágyhozláncolást.
Mivel az étkezések kapcsán volt csak szabad felülnie, rájött hogyan fordíthatja ezt a maga hasznára: sokszor kívánt enni, keveset. Mondhatni óránként megéhezett vagy megszomjazott :)
Igyekeztem kreatív lenni és hasznosan eltölteni az időt vele az ágyban, kihasználva hogy együtt lehetünk huzamosabb ideig. Elmondhatom hogy még ki is pihentem az elmúlt hetek/hónapok fáradalmait. Ezt a kollégáim is észrevették mikor visszamentem dolgozni a héten.
Kétnaponta jártunk a kórházba az ortopédiára, átvészeltük a vérvételt s a röntgen vizsgálatot. Komolyan aggódtam, mert a levegőbe lógott a befekvés lehetősége is.
Hála Istennek sikerült kigyógyulni belőle s elhatároztam hogy megelőzvén a következő szövődmény lehetőségét, elviszem a napokban gégészetre góckutatásra.

Gyerekszáj 1

"-Anya! Te ilyen finomat tudsz főzni??? Hááááát, Te egy igazi ANYA vagy... "

Hospice

Egyre erősebben érlelődik bennem a gondolat, hogy belépek Hospice Alapítvány tagjai közé.

Nem tudom még azon belül milyen lehetőségeim lesznek, de biztos megtalálom a helyem, ott is.

Volt szerencsém megismerkedni valamennyire a munkájukkal (beteglátogató team) és kaptam bizonyos utalásokat is, szükség lenne rám.

Mindig is éreztem, tudtam, Istennek velem is van terve, ami nem merül ki egy "átlagos" nővéri elhivatottságban. Pár éve már biztosan tudom, mi ez a terv lényege, még ha csak lassan is, de kibontakozóban van. A Hospice lenne a következő lépcsőfok (?) és ha felvesznek, ebben 100%-ig biztos leszek.

Anyu

Nem tudok másra gondolni, egyszerűen ránk jár a rúd...
Anyunak idiopátiás thrombocytopéniája van. Ez nem újdonság, csak eddig nem okozott "komolyabb" panaszokat és mondhatni szépen éldegélt vele. Egy rutinvizsgálat során derült ki hogy megint aktivizálódott nála ez a folyamat- azt az éjszakát mikor Anyu kórházba került nem kívánom senkinek. Közel egy hónapja fekszik a haematológián és ott tartunk hogy a kezelések sem segítenek, sőt, romlott az állapota, ki kell venni a lépét.
Idegölő napok voltak/vannak,ment a cirkusz családon és kórházon belül és kívűl:hol operálják anyut, miért ott és miért az, stb. Mindenki jót akar, anyu meg egyre feszültebb és lemondóbb. Megoldódni látszik a helyzet és már mindenki azon van, rendben, csak történjen már valami... Nagyon szeretnék öregebb lenni legalább két héttel

2011 Új év

Boldog Új évet kívánok minden kedves és nem kedves blogböngészőmnek! :)

Eljött az új év és optimistán pesszimista vagyok. Igen, sikerült idáig jutni.
Szilveszter éjszaka dolgoztam és mint várható volt, nem volt nyugodt éjszaka. Mondhatni abszolut nem volt szilveszteri hangulatom. De nem is bánom. Már nem tud bezsongatni egy "ereszd el a hajam buli" lehetősége.
Természetesen vannak fogadalmaim, de azokat inkább a privát blogomba írom majd le.

Január 9-én, vasárnap, a Papp László Sportarénában voltunk Mackóval, amit nagyon vártam már. Nem árultam el neki úti célunkat, meglepetésnek szántam. Nem volt egyszerű hetekig magamban tartani :)
Thomas: A cirkusz a városba jön c. előadáson voltunk.
Anyuéktól kértem ezt Mackónak karácsonyra. Irtóra le volt nyűgözve s most nem túloztam. Nem akart hazamenni a végén :)
Én "kissé" drágának találtam a jegyet, de az a fontos hogy sikerült nagy örömöt okozni vele és nagyon hálás vagyok érte anyuéknak...

Igyekszem több időt csemetémre fordítani, szokásunkká vált a délutánonkénti társasjátékozás. Ha dolgozni megyek este, akkor is beiktatunk egy rövid játékot, most ez a sláger otthon.
Nagyon rákapott a tévére az elmúlt hónapokban, részben azért , mert mikor dolgozni megyek, a bébiszitter első mozdulata átkapcsolni a mesére s tőlem is kérte otthon. Kényelmesebb lenne ugye, de nem akarok a tévéből anyapótlékot csinálni. Igyekszem beszervezni közös programokat. Múltkor gipszből öntöttünk ki dinó figurákat és festettük le akril festékkel. Ezekből hűtőmágnesek lettek.

Magamról most nem írok, már csak azért sem. Jól vagyok.

2010 Karácsony

Idén is kissé "retró" karácsonyt tartottunk ,
szalmadíszekkel, szaloncukorral és hagyományos díszgömbökkel.
Mackónak egy vázába tettem pár faágat és hagytam hogy díszíthesse
a saját kis "fáját" amit nagyon boldogan meg is tett.
Szentestét anyuéknál töltöttük, nagyon hiányoztak Laciék.
Meg Öcsi...

Másnap apjával volt Mackó.


Külön ajándékként éltem meg, hogy anyu, hosszú évek után kibékült Sziával. Szomorú esemény adta meg az első lépéseket, de remélem
most már megmarad a családi béke. Magamból kiindulva tudom, milyen jó a jó testvéri viszony.
Szerencsés vagyok, mert fantasztikus bátyám van és nagyon összetartunk. Nem akarok róla áradozni, mert úgyis tudja mennyire rajongok érte :))
Sajnálom hogy Mackónak nem lett testvére.